CSR (Corporate Social Responsibility - társadalmi felelősségvállalás) szótár

Corporate Governance (felelős vállalatirányítás): azoknak az elveknek, tevékenységeknek és eljárásoknak az összessége, amelyeken keresztül az igazgatóság, a felügyelő bizottság, valamint az operatív menedzsment a legfelsőbb szinten biztosítja, és a maga számára kötelezően alkalmazza a tulajdonosi értékek és eszközök védelmét, az üzleti tisztességet és etikus viselkedést, valamint a széles körű transzparenciát.

CSR (társadalmi felelősségvállalás): A CSR a vállalkozásnak az a permanens elkötelezettsége, hogy etikusan viselkedjék, és hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez, miközben javítja a munkavállalói és családjuk, valamint a helyi közösség és az egész társadalom életminőségét – (WBCSD- a Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanácsa)

Etikai (magatartási) kódex (code of ethics, code of conduct): Az etikai kódex olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat. A kódexeknek két alapvető fajtáját különböztethetjük meg: érték- (vagy integritás-), illetve jogi megfelelés-orientációjú kódexek.

Fenntartható fejlődés (sustainable development): olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”, (Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentése)

Fenntartható fogyasztás: az emberi szükségletek kielégítése során a legfelelősségteljesebb viselkedéssel megoldásokat keresünk a társadalmi és környezeti egyensúlyhiányokra. A fenntartható fogyasztás alapvető feltétele, hogy a termékek teljes életciklusát figyelembe vegyük, újragondoljuk.

Fenntarthatósági indikátorok: a fenntarthatóság mutatói, melyek a közösség számára nyújthatnak lehetőséget saját prioritásaik felismerésére.

Fenntarthatósági jelentés: Az ISO 14000-es szabványcsaládhoz hasonlítható norma, amit a több száz multinacionális vállalat általi alkalmazás és az érdekelt felek széleskörű bevonása tesz hitelessé.

Global Compact: A Globális Megállapodás a világ legnagyobb önkéntes, vállalatokból álló hálózata. A csatlakozó vállalatok elfogadják és támogatják az alapvető értékeket az emberi jogok, a munkafeltételek, a környezetvédelem, a korrupcióellenesség területén. Magyar tagok többek között MOL, Magyar Posta.

Globalizáció: a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák. A globalizáció állandó növekedéssel jár.

Jó vállalati polgár (good corporate citizen): A "polgár" kifejezés általában személyekre vonatkozik, egy adott állam állampolgárainak jogait és kötelességeit jelenti. Ennek lehetséges kiterjesztése a "vállalati polgár" kifejezés, hiszen a vállalatok is adott országokban bejegyzett jogi személyek. Polgárnak lenni felelősséget, aktív szerepvállalást jelent. Ennek megfelelően a jó vállalati polgár megérti és menedzseli a vállalatnak a társadalomra gyakorolt hatásait, figyelembe véve a vállalat és a társadalom érdekeit.

Ökológiai lábnyom: egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

Stakeholder (érdekgazda): a vállalat tevékenységének érintettje

Szervezeti kultúra: A vállalaton belül gyakorolt vezetési stílus és a vállalati élet szokásainak összessége (Réthy I.-Radó A.)

Társadalmi/etikai/stakeholder audit (social/ethics/stakeholder audit): A vállalatok társadalmi felelősségével kapcsolatos szervezeti tevékenységek auditja. Legjobban kidolgozott módszertana a környezetvédelmi auditnak van, de rohamléptekkel fejlődnek azok az audit-sztenderdek is, amelyek a társadalmi hatások komplexebb számbavételére alkalmasak. Mivel egyelőre nem létezik jogi érvényű kötelezettség az ilyen auditokra, ezért arra nézve sincs szabály, hogy közre kell-e működni külső auditoroknak a folyamatban.

Társadalmi/etikai/stakeholder jelentés (social/ethics/stakeholder report): Önkéntes beszámoló a vállalat társadalmi felelősségével kapcsolatos tevékenységekről. Tartalma általában kiterjed a vállalat tevékenységének gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaira. Jellemzően az audit eredményeire épül. A jelentésben foglalt állítások igazolására egyre több vállalat alkalmaz külső, független szakértőt/auditort.

Társadalmilag felelős befektetés (socially responsible investment, SRI): A tőkebefektetésével társadalmi értékeket támogatni kívánó magánszemély vagy intézmény számára több választási lehetõség is adódik. (1) Negatív szûrés: bizonyos iparágak (dohány, alkohol, fegyver stb.) vállalataival, valamint bizonyos vállalati gyakorlatokkal (állatkísérletek, elnyomó rendszerek támogatása stb.) szembeni diszkrimináció. (2) Pozitív szûrés: a befektetõ által magasra értékelt vállalati gyakorlatok (pl. közösségek támogatása, oktatás, jó személyügyi kapcsolatok, környezettudatos működés stb.) keresése és támogatása. (3) Aktív párbeszéd: a tulajdonosi jogokat kihasználva párbeszédre felszólítani a vállalatokat a kívánatosnak vélt változások elõmozdítására.

Termék életciklus elemzés (LCA): a termékekkel, szolgáltatásokkal vagy folyamatokkal kapcsolatos környezeti terhelések értékelésének módszertana. Alapelve, hogy a környezeti hatásokat nem csak egyetlen fázisban - például a termelés vagy a fogyasztás során -, hanem a "bölcsőtől a sírig", azaz a termékek és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni.

Transzparencia/átláthatóság: vállalat etikai intézményei közül kiemelkednek azok, amelyek lehetővé teszik a szervezet külső kontrollját: a cégek át kell, hogy világítsák működésüket és bizonyos információkat nyilvánossá kell tenniük. Azaz biztosítaniuk kell a „beszámoltathatóságot” (accountability) és az „átláthatóságot” (transparency).

Üzleti etika: A üzleti vagy gazdaságetika az ember gazdasági tevékenységének és az erkölcsi jóra való törekvésnek rendszerbe szervezett összeegyeztetése.

Üzleti Etikai Díj: A 2000-ben alapított díjat azon magyarországi cégek kapják, amelyek etikusan viszonyulnak alkalmazottaikhoz, üzleti partnereikhez és ügyfeleikhez, szem előtt tartják a társadalmi szerepvállalásukat, és környezettudatosan működnek.

Első Lépcső Egyesület: Az Első Lépcső Egyesület iránymutatást ad a kis – és közép vállaltok számára a környezettudatos cégfelépítéshez, a fenntartható fejlődés érdekében. Tagjai 7+1 pont betartásával járulnak hozzá a környezetbarát vállalati működéshez.