Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik. A termelt hulladék jelentős része újrahsznosítható, ennek ellenére 60%-át égetéssel ártalmatlanítják, a maradék nagy része lerakókba kerül és a töredékét hasznosítják csak újra. A hulladékok elégetésével több energiát és természeti erőforrást semmisítünk meg, mint amennyi energiát nyerünk, ráadásul egyáltalán nem szabadulunk meg hulladékunktól, hanem veszélyes, mérgező anyagokká alakítjuk őket.
A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek csupán kis része felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy 5 évre elegendő...

A termelt hulladék jelentős része újrahasznosítható, ennek ellenére egy részét égetéssel ártalmatlanítják, a maradék lerakókba kerül és csupán a töredékét hasznosítják újra.
A hulladékok elégetésével több energiát és természeti erőforrást semmisítünk meg, mint amennyi energiát nyerünk, ráadásul egyáltalán nem szabadulunk meg hulladékunktól, hanem veszélyes, mérgező anyagokká alakítjuk őket.
A hulladéklerakók - mindamellett, hogy kapacicásuk véges – pedig közvetlen környezetünkben akár évezredekig tartósítják hulladékainkat.

Szelektíven gyűjthető hulladékfrakciók
(Magyarországon elterjedt gyakorlat)

A szelektív hulladékgyűjtés módjáról további részleteket talál a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján: http://www.kvvm.hu/szelektiv/mit_gyujtsek.php

Érdekesség: Magyarországon ma már átlagosan körülbelül 1,7 kg/nap szemetet "termelünk" fejenként. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 490 kg/fő/év hulladék keletkezik (háztartásban 320 kg/fő/év, amihez további 170 kg/fő/év hulladék járul a közterületekről és a munkahelyekről összegyűjtött "kommunális" hulladék formájában). A hulladékok 80% (376 kg/fő) jelenleg hulladéklerakókba kerül, és alig 52 kg/fő/év szemetet hasznosítunk csak újra. A maradék a fővárosi hulladékégetőben energetikai hasznosításra kerül.
2006-ban kb. 5 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezett, ami kb. 3 Gellért-hegynek felel meg. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása ezzel az ütemmel csupán 5 évre elegendő.

A hagyományos wolfram szálas izzólámpa alig több mint egy fűtőtest: az energiának mindössze 3-5 százalékát alakítja át fénnyé, a többi hő formájában távozik. A hagyományos égők kivonásával éves szinten az unióban összesen mintegy 45 milliárd kilowattóra energiát lehetne megspórolni, ez nagyjából 10 millió háztartás fogyasztásának felel meg. Az EU-ban jelenleg 4,2 millió égőt használnak el évente, ebből azonban mindössze félmillió energiatakarékos.
Ha Magyarországon a lakosság és a kis- és középvállalatok többsége fénycsöveket használna a hagyományos izzók helyett, egy egész város energiaigényét ki lehetne.

Körülbelül 7%-ot takaríthatunk meg a fűtésszámlánkon, ha a termosztátot 1°C-kal alacsonyabbra állítjuk. Nyáron a klímaberendezés jó szolgálatot tesz a levegő hűtésében, de télen a kinti levegő beáramoltatása és fűtés céljából történő felmelegítése akár 50%-kal is növelheti fűtési költségünket és a berendezés energiafogyasztását.

Újabb erőművek: A légkondicionálóknak köszönhetően, valamint a folyamatosan növekvő igények miatt elkerülhetetlen az energia-behozatal növelése, vagy újabb erőművek szolgálatba állítása, ami természetesen a környezet további terhelésével jár. Mivel az energiát egyelőre nem tudjuk máshonnan pótolni, próbáljuk meg legalább tudatosan felhasználni!

Az épületek hőveszteségének általános eloszlása:

Az elektronikai készülékek egy része, például a számítógépek is igen sok áramot fogyasztanak kikapcsolt, de nem áramtalanított állapotban. Kutatások kimutatták, hogy az elektromos berendezések készenléti üzemmódból eredő energiafogyasztása több mint 10%-ot jelenthet az éves villanyszámlában.
A számítógép egy évnyi folytonos működéssel annyi szén-dioxid kibocsátásáért felel, mint amennyiért egy átlagos családi személyautó.
Egy 600 wattos fénymásoló gép, amely a nap 24 órájában „stand-by” (készenléti) üzemmódban van, kb. 150 ezer forint értékű áramot használ el és 1,5 tonna szén-dioxid keletkezéséért felelős egy évben. Egy üres iroda éjszakai kivilágítása pedig annyi energiát pocsékolhat el, amely 1000 csésze kávéhoz biztosítja a forró vizet!

Érdekesség:
· Ha az akkumulátor már feltöltődött, ne hagyjuk a mobiltelefont a töltőn!
Így ugyanis az elektromos áram 95%-a kárba vész, mivel csak 5%-ot használ a készülék a tényleges feltöltésre.
· Olvasszuk le a hűtőszekrényt/fagyasztót rendszeresen! Ezzel a felhasznált energia akár 30%-át is megspórolhatjuk.
· Egy kb. 10-15 éves (pl. "G" osztályú), még működőképes hűtőgép a mai korszerű berendezések energiafogyasztásához képest akár több mint 2,5-szeres villamos energiát igényel!

1 tonna papír előállításához 1.700 kg fa vagyis 17 átlagos méretű fa szükséges, viszont 1 tonna újrahasznosított papír előállításához csak 1.150 kg fekete-fehér újságpapír kell. Tehát mindamellett, hogy az újrahasznosított papír előállítása nem igényel újabb fakivágásokat,  környezetünket az előállításhoz szükséges víz mennyiségének felhasználásával is kíméljük, hiszen ugyanannyi újrahasznosított papír gyártásához negyedannyi víz és feleannyi energia kell, mint a fából készült papíréhoz.

1 tonna papír előállításához szükséges anyag és energiamennyiség:

Erdőpusztítás: Földünk minden évben Görögországnál nagyobb területet veszít erdőtakarójából. Becslések szerint Európában a 80-as évek során legalább 1 millió km2 erdőt irtottak ki, aminek jelentős része a papírgyártás alapanyagául szolgált, így az újrahasznosított papír alkalmazásával erdőinket óvjuk.

Érdekesség:
Egy tonna újrahasznosított újságpapír…
· 17 fát ment meg,
· 6 hónapra elegendő elektromos áramat spórol meg egy átlagos családnak,
· 3 köbméter szeméttől kímél meg,
· 31.780 liter vizet spórol meg,
· 75%-kal kevesebb légszennyezésért felelős,
· 43%-kal kevesebb energiába kerül az előállítása, mint a ‘szűz’ papíré,
· 35%-kal kevesebb vízszennyezésért felelős (Environment Canada 1992).

Egy átlagos napon az autós és motoros futárok országszerte 25.600 - 32.000 km-t tesznek meg. Egy 6 km-es útszakasz megtétele autóval vagy motorral 240 kg CO2 kibocsátásához vezet, vagyis, ha minden motoros illetve autósfutár helyett a környezetkímélő biciklisfutárt választjuk, körülbelül 1.279.920 kg CO2-vel kevesebb CO2 kerül a levegőbe országszerte, naponta! Az adatok nem tartalmazzák az étel-, pizza-, édesség-, italfutárok szállításait!
Egy idős fa évi oxigénproduktuma közel 200 kg, tehát a futárok által képzett napi széndioxid semlegesítéséhez körülbelül 6.400 db idős fa szükséges.

Globális felmelegedés: Mérési eredmények egyértelműen kimutatták, hogy lassan, de észrevehetően növekszik a légkör CO2 tartalma és a Föld felszínének átlaghőmérséklete. A Stern jelentés arra is rávilágított, hogy üvegházhatást okozó gázok közül a CO2 kibocsájtásáért nagy részben a közlekedés is okolhat, tehát egy-egy csomag elküldésének eszköz megválasztásával mi is hozzájárulunk környezetünk alakulásához.

Stern Jelentés: A Világbank volt vezető közgazdásza, Nicholas Stern a globális felmelegedés közgazdasági vonatkozásaival foglalkozik. A jelentés egy kördiagramon ábrázolja az üvegházhatású gázok kibocsátóinak megoszlását.